Magyar szerkezettár
🪄 
ó/beborul
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ be ⊕ borul ⊕ [Prs.NDef.3Sg]




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




    be1

    
      
      
    
    táj
    bé
    
I.
      
        hsz
      
      
1.
        valaminek a belsejébe.
        be a szobába.
      

      
2.
        vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyről a köz(ép)pont felé.
        faluról be a városba.
      

      
3.
        nép
        benn.
      

      
4.
        ritk
        
          <felszólításként, be ik-s ige h.>
        
        
          
 ▸
pofa be!
        
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        zárt v. körülhatárolt tér belsejébe.
        benéz, behajít.
        
 | 
          vmely testbe, valaminek az anyagába.
          beolvad, beszúr.
        
        
 | 
          belül és egyúttal befelé.
          beázik, bevérzik.
        
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          bemerészkedik, beparancsol.
        
      

      
2.
        úgy, hogy valaki, valami (a cselekvéssel létrehozott) belső helyre kerüljön.
        beburkol, bekarikáz.
      

      
3.
        valaminek a felszínét v. belsejét megtöltve.
        benépesedik, beken.
        
 | 
          a cselekvést vmely terület, hely minden részén végezve.
          bebarangol, behajóz [vmely területet].
        
      

      
4.
        rést, nyílást, üreget megszüntetve.
        betöm, begyógyul.
      

      
5.
        rést, nyílást, mélyedést előidézve.
        bezúz, behorpad.
      

      
6.
        valakik, valamik közé, valakiknek, valamiknek a csoportjába.
        beházasodik, besorol.
      

      
7.
        vmely személy, közösség, intézmény elé v. előtt, ill. vmely személynek, közösségnek, intézménynek.
        bemutatkozik, bevall.
        
 | 
          vmely intézményhez való beadás útján.
          becserél, bevált.
        
      

      
8.
        valamit magához véve, gyűjtve, ill. vhol összegyűjtve.
        begyűjt, beszerez.
      

      
9.
        
          <a cselekvés, folyamat befejeződésének, beteljesedésének kif-ére.>
        
        bebizonyít, bealkonyodik.
        
 | 
          
            <pongyola haszn-ban.>
          
          
            
 ▸
beindít, beszüntet
          
        
      

      
10.
        valamiben nagy fokot elérve.
        beebédel, beijed.
        
 | 
          vmely ételből, italból sokat, eleget fogyasztva.
          besöröz.
        
        
 | 
          nép v. tréf
          
<önmagukban nem haszn. igékkel is:> lerészegedésig <iszik>.
          becsiccsent, bekáfol.
        
      

      
11.
        
          <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
        
        be-beáll.
      

    

    
[←bele
]

  

    be2

    
      
      
    
    
      hsz
      (isz-szerű)
    
    irod
    

      
<érzelmileg színezett m-okban, nyomósításul:> mily nagyon.
      ó, be jó!
    

    
[hangkit]

  





[Prs.NDef.3Sg]
____________________



    ég1

    
      
      
    
    
      tn
      ige
    
    
1.
      hőt és fényt bocsát ki (, és közben pusztul, fogy, ill. vegyileg átalakul).
      ég a tűz, a szén, a ház.
    

    
2.
      e folyamat megy végbe benne v. rajta, és közben melegít, ill. világít.
      ég a kályha, a lámpa.
      
 | 
        e folyamattal a benne levő dohány füstté és hamuvá válik.
        ég a szivar.
      
    

    
3.
      ritk
      nagy hőségben perzselődik, fonnyad.
      ég a mező.
    

    
4.
      
        
 ▸
valaminek a fényében  valamilyen fényben ég
      
      a lenyugvó nap fényében ég az erdő.
    

    
5.
      fölhevülve pirul.
      ég a füle.
      
 | 
        
<szem> erősen csillog.
      
    

    
6.
      maró v. csípő fájdalom jelentkezik benne.
      ég a nyelve a paprikától.
    

    
7.
      valamilyen érzéstől hevül.
      ég a vágytól.
      
 | 
        irod
        hevület fűti valakiért, valamiért, vágyik rá.
        szívem érted ég.
      
    

    
8.
      biz
      kudarcot vallva csúfosan szerepel.
      ég az edző, a csapat.
    

    
9.
      
        
 ▸
égnek a telefonvonalak
      
    

    
[?fgr
]

  

    ég2

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      a föld felett, a magasban boltozatnak látszó térség.
      
        
 ▸
beborul fölötte az ég
        
 ▸
a szabad ég alatt
        
 ▸
égbe nyúló  égig érő
        
 ▸
égig  az egekig magasztal
      
      
        
 ▸
mintha az égből pottyant  cseppent volna le
      
    

    
2.
      mennyország.
      
 | 
        
<kif-ekben:> isten.
        szent ég v. egek!
      
      
 | 
        biz:
        
          
 ▸
a jó ég tudja
          
 ▸
ég veled
          
 ▸
az égre  az egekre kérlek
          
 ▸
azt adja az ég!
        
      
    

    
3.
      
        
 ▸
ég és föld
        
 ▸
ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója
      
      
 | 
        
          <kif-ekben.>
        
        
          
 ▸
ég és föld
          
 ▸
se égen, se földön
        
        
          
 ▸
égnek áll  mered a haja
          
 ▸
nézheti a csillagos eget
          
 ▸
az eget is nagybőgőnek nézi
        
      
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________



    az
    
      
      
    
    
      (mássalhangzóval kezdődő szó előtt)
    
    (
      a
    )
    
I.
      
        fn-i mut
        névm
      
    

    
II.
      
        határozott
        névelő
      
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________
fölötte
→ ő ⊕ fölött ⊕ e[3Sg]




    ő1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az ö hang hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ő, ő).
    

  

    ő2

    
      
      
    
    
I.
      3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).
      
1.
        az ismert, említett személy, es. állat, dolog.
        te velem jössz, ő itt marad.
        
 | 
          az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja.
          hátha ő is ott lesz!
        
      

      
2.
        
          
 ▸
őket
        
        két cicája van, nagyon szereti őket.
      

      
3.
        
          (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt)
        
        a hozzá tartozó, a birtokában levő.
        az ő fia is itt van.
      

      
4.
        
          (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.)
        
        a hozzájuk tartozó, birtokukban levő.
        az ő házuk.
      

    

    
II.
      
        fn
        (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel)
      
      az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes.
      a nagy ő.
    

    
[
      fgr
    ]

  





    fölött
    
 →
 felett
  


e[3Sg]


  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024